Axl 1962. február 6.-án L. Stephen és Sharon Bailey legidősebb fiaként látta meg a napvilágot Lafayette-ben. Egyszerűen, Bill Bailey név alatt nevelkedett (akit Slash 1986-ban tréfásan csak "az Ayatollah egy reinkarnációjának" nevezett). Billy még gyerek volt, amikor vérszerinti apja, egy bizonyos William Rose, akit egyébként visszaeső helyi bajkeverőként tartottak számon, elhagyta fiatal feleségét. Nem sokkal később az édesanyja újra férjhez ment. Az új férj gyermekéül fogadta a srácokat (Axl-nek van egy Stuart nevű öccse is), és mindkettejüknek saját vezetéknevét adta. Bár Axl azt állítja, ma már mostohaapjára tekint fel édesapjaként, amikor tinédzserként először szembesült az igazsággal, őrjöngeni kezdett. Vadmacskaként harcolt szülei ellen és minden barátjával közölte, hogy ezentúl csakis W. Rose-ként szólíthatják, azon a néven, amivel megszületett.

Tizenhét évesen kezdte vörös haját hosszúra növeszteni, és ekkor gondolt először komolyan arra, hogy összehozzon egy bandát. Gyerekként klasszikus zongoraleckéket vett, és még a Pentecostal-i templomi kórusban is énekelt, nem is beszélve néhány kérészéletű helyi, Lafeayette-beli csapatról. Az egyikét Axl-nek nevezték. Ez lett a beceneve, hiszen könnyebb volt így nevezni, mint a meglehetősen nehézkes W. Rose-nak. A banda feloszlott ugyan, de a becenév megmaradt.

Később, 1986-ban, közvetlenül azelőtt, hogy a Geffen kiadóval megkötötték volna a szerződésüket, nevét törvényesen is W. Axl Rose-ra változtatta. A szavak kezdőbetűiből összeállítható a WAR, azaz Háború szó. Axl mindig is ragaszkodott ahhoz állásponthoz, hogy az egész merő véletlen, ám a Lafayette-i rendőrségnek erről bizonyára más lenne a véleménye. Tinédzserkorát a hatóságokkal történt összetűzések jellemezték.

"Úgy húsz alkalommal kerültem börtönbe és ebből ötször bűnös is voltam" - vallotta egy korai interjúban. Mint elmondta, a bűnei többnyire a következők voltak: alkoholfogyasztás nyilvános helyen és rendzavarás. "Máskor csak azért vittek be, mert a zsernyákok utáltak engem." Annyiszor került bíróság elé, hogy a végén a tárgyalásokon saját védőjeként lépett fel, mivel "egyáltalán nem bíztam a kirendelt ügyvédekben". Amely így visszatekintve meggondolatlan lépésnek tűnik, ugyanis Axl több hétvégét is eltöltött bizonyos átnevelőközpontokban, egyszer pedig három hónapra sittelték le, mivel nem tudta kifizetni a kiszabott bírságot.

Akárhonnan nézzük, Axl egy semmirekellő volt. Egy ihletett arc, akivel azonban nehezen lehetett kijönni. Izzy úgy emlékezett Axl-re, mint aki "súlyos elmebeteg volt, amikor először találkoztam vele. Csakis egyetlen kibaszott dolog érdekelte: a harc, a pusztítás. Ha valaki rosszul nézett rá, már neki is ment. És nem a bandáért tette. Rossz is belegondolni, mi mindent csinált."

Évekkel később, Los Angeles-i orvosok mániákus depressziót diagnosztizáltak Axl-nél, amely állítólag a kivételesen tehetséges embereknél gyakori betegség. A tény azonban mit sem segített rajta. Az orvosok tisztességes adag Lítiumot írtak fel neki. Axl viszont úgy gondolta, hogy inkább az orvosoknak lenne szükségük Lítiumra. "Bementem egy klinikára, mert úgy gondoltam, ott helyrehozzák a kedélyállapotomat. Csupán egy ötszáz kérdéses tesztet töltettek ki velem, tudod, olyan kis fekete négyzetekbe kellett írni. És egyszer csak mániákus depressziósnak állítanak ki! Gyógykezeljük Axl-t..." Csakhogy, mint Axl elmondta, a terápia nem segített. "Ami csak arra volt jó, hogy távoltartsák tőlem az embereket, akik azt hiszik, hogy kezelés alatt állok!" - jegyezte meg sötéten....

Axl 1990-ben, Las Vegas-ban megkötötte házasságát Erin Everly-vel (az Everly Brothers egyik tagjának lányával), majd pár nappal az esküvő után kiadta az útját.